Charity Alfa.. Miről szól?

A Charity Alfa hivatalos elnevezésben egy tokenizált jótékonysági rendszer. Blockchain alapjai vannak és egészen pontosan EOS hálózaton létrehozott tokenre, és smartcontract- okra épül. A média megjelenése nem volt egyszerű, és láthatóan még mindig jobb, ha lépésben haladunk annak adagolásában, hogy mi valójában a Charity Alfa. Alapvetően nem vagyunk könnyű helyzetben ott ahol igazán a profit számít, ahol a jótékonyság sajnos másodlagos még.

Charity Alfa igazából 3 részből áll. Ebből a médiában jelenleg 1 – azaz egy pillér ami igazán érthető módon napvilágot látott.
Ez az önkéntes bányászat. De minek bányászni azt ami nem is bányászható? Hát igen, ez egy asszociáció. Bányászat – kibocsájtással majdnem egyenlő ugye. Az önkéntes bányászat pont egy olyan kibocsájtási formát hivatott létrehozni, aminek hatására a token kikerül a forgalomba. De itt nem számítási kapacitást, vagy letétbe helyezett tokeneket kell adni, hanem jót kell érte cselekedni. Valódi jótettről van szó. Na jó, mondhatnánk ez egy marketing fogás, ami valójában az is, de mivel alapvetően egy jótékonysági blokklánc rendszerről van szó miért ne lehetne jó cselekedetre elkezdeni a kibocsájtást. Végül is a jótett, az mindenképp jótett, azt hogy mivel ösztönözzük (persze pozitív dologgal) lényegében mindegy csak jótett legyen, ha lehet minél több a világon.

De mire is megy a CRG tokenekkel aki beszerez belőle?

A rendszer második pillére, a Charity Market. Ez az ami nem annyira könnyen emészthető, érthető újdonság. Igen, ez újdonság mert a jótékonyság és a befektetés egymás mellett még soha nem szerepeltek… Ami érthető is, hiszen ki az aki kombinál valamit valamivel, hogy mindenki jól járjon, legyen az rászoruló, vagy jótékonysági szervezet, vagy jótékonykodó vagy akár befektető. Mondjuk aki segít, jót tesz az már alapvetően jól jár.
A Charity market egy kereskedő felület. Ezen a felületen gyakorlatilag licites kereskedés folyik a Chariy Alfa tokenjével a CRG-vel. A licitek határidős formában kerülnek a rendszerbe, token csomagok formájában. (Ennek a tokennek a tulajdonosi köre széles, jelenleg aki Airdropot kér vagy önkéntes bányászatot végez, de később más módon is tokenhez lehet majd jutni) Minden egyes token csomagnak, meg kell határozni egy jótékonysági százalékos felajánlást a rendszerben már szereplő jótékonysági szervezetek javára. (ez a felajánlás lehet 0 % -tól 100%-ig)
A tokenek aktuális árfolyama több tényezőtől függ. Az érvényes licittel lezáródott és egyben gazdát cserélt tokenek értékesítési árfolyama átlagolásra kerül. Az átlagár mellett, azok a tokenek/ tokencsomagok számítanak nagyobb súllyal az árfolyam meghatározásában, amelyeken nagyobb jótékonysági felajánlás történt. Így a kereskedés katalizátora a jótékonysági felajánlás és annak mértéke, ami az árfolyam mozgást eredményezheti.
Ez a pillér jelenleg fejlesztés alatt áll, ennek egy “lite” verziója hamarosan megjelenik, ami egy blokklánc alapú adománygyűjtő felület.

A harmadik pillér a transzfer rendszer, ami alapvetően az adományok blokkláncon való követésének a feladatát hivatott ellátni. Ez túl sok magyarázatra egyenlőre nem szorul azt hiszem.

EOS – Mi is az és mire jó? 1. rész

Idéz

Az EOS, mint crypto token, a piaci kapitalizációját tekintve a 4-ik helyen áll. (forrás: coinmarketcap.com) Ez igen jó pozíciónak tűnik, de miért is került oda és miért is foglalkozok vele? Fejlesztőként ezt szeretném körüljárni néhány, talán hiánypótló íráson keresztül!

Elnézést kérek azoktól, akik nem műszaki szemmel látják ezt a világot, nekik ez lehet, hogy unalmas vagy érthetetlen lesz!

Az okos szerződések (smart contract) implementációját elsőként Vitalik Buterin Etehereum-ja ültette a köztudatba és fejlesztők ezrei kezdtek dolgozni különféle projekteken, amik alapjait Ethereum alapú tokenek és okos szerződések adják.

Az EOS megjelenése óta több év eltelt és mostanában az Ethereum adta platform jelentős alternatívájaként kezdik emlegetni.

Egyesek szerint az EOS az első blockchain operációs rendszer, de valójában egy komoly vállalati blockchain architektúra, magas biztonság nyújtotta előnyökkel, terhelhetőséggel.

Vajon miben is tér el az EOS alapvetően az Ethereum-tól, vagy például én miért választottam projektünkhöz? Bárki miért is választaná projektje alapjául? Erre a válasz igen sok részből állhat, így hát kezdjük a legelején.

Az Ethereum jelenleg még POW azaz Proof of Work konszenzus alapú, ami manapság már tudjuk mennyire energia és drága hardware igényes lehet, a sebezhetőségéről nem is szólva. Ethereum esetén már sok-sok éve van folyamatban egy átállás más konszenzus algoritmusra (POS – Proof of Stake), de ezt inkább nem kommentálnám most és egyébként sem az Ethereum lehúzása a célom, hanem az EOS bemutatása.

Az EOS elsősorban nem bányászható tokenként van jelen a piacon. A mainchain-en kibocsájtott EOS tokenek alapvetően a hálózat 3 fő erőforrását emulálják. (Sávszélesség, CPU, RAM)
Az EOS token tulajdonosok ezekből az erőforrásokból birtokolnak virtuálisan a token számuk arányában. Ez a legkülső burok, ami látszik. Traderek-nek, befektetőknek, használóknak nagyjából ennyi elég is.

A blokkok előállításának konszenzus algoritmusa POS annak is egy speciális fajtája a BTF-DPOS – azaz Delegated Proof of Stake, kiegészítve Byzantine Fault Tolerance-al, azaz a Bizánci Hibatűrési algoritmussal.

A rendszer architektúrája úgy van kialakítva, hogy a rendszer résztvevői, azaz a token tulajdonosok alapvető szavazati joggal rendelkeznek a token tulajdonuk arányában. Ezt a szavazati jogot arra használják, hogy a block előállítókat (block producer) szavazzanak meg, akik csomóponti hardware -eikkel a block gyártást végzik, amit nem bányászatnak, hanem kovácsolásnak nevezhetünk.
A block producerek vagy rövidítve a BP –k komoly aparátust tartanak fenn a komoly rendelkezésre állás valamint a szavazatok, szavazók megszerzésért, megtartásáért.

Tehát a block producer-ek végzik a blockok előállítását. Az EOS esetében gigantikus számú tranzakciót hirdetnek másodpercenként tekintettel arra, hogy 1 block előállítási ideje 0.5 sec, mérete 1 MB, de a producerek dinamikusan változtathatják.

A rendszer integritása több irányból is védett. Alapvetően több lánc esetén mindig a leghosszabb automatikusan az érvényes lánc.

1 blokkot 1 producer állíthat elő. A block producer-ek több körben állítanak elő blokkokat. (126 kör van jelenleg) Minden körben 21 producer-t választanak ki erre a feladatra.

A block producer-ek a teljes felelősséggel tartoznak a node üzemeléséért, a blockok előállításáért. Ez azt jelenti, hogy státuszukat elveszítik amennyiben bármilyen nekik felróható illegális eseményt hajtanak végre. A szigort jól példázza, hogy akkor is kizárásra kerülnek, ha huzamosabb ideig nem állítanak elő valid blokkokat, valamint ha érvénytelen tranzakciókat validálnak. Tehát block producer az lehet, aki elég szavazatot gyűjt az EOS token tulajdonosoktól arra, hogy előállító lehessen.

A Bizánci hibatűrési algoritmus biztosítja, hogy minden producer aláírhasson minden blokkot akkor, ha van két teljesen megegyező block, amit senki nem írt alá. 15 (azaz 21-ből a 2/3 + 1) érvényes aláírás esetén a block már visszafordíthatatlanul érvényes.

A fenti szabályokból sok minden kiolvasható, és lehetne részletesebb is, de arra ott van az EOS technikai whitepaper-e. Ami azonban számomra kiválóan értelmezhető, hogy a blokkok gyártása egy olyan különleges szabályok alapján történik, amik jelenleg már érvényben lévő elvek alapján jelentősen nullához konvergálják, esetleg teljesen kizárják a támadások lehetőségét (51 %-os támadás)

Bevezetőmben mindenképp szót kell, hogy ejtsek még az EOS hozzáférésekről, mert ez sem szokványos.
A hozzáférések, ha úgy tetszik tárcák, vagy számlák, egy jól megjegyezhető 12 karakter hosszú (sajnos se több se kevesebb számok nélkül) pl.  -efraimeosdev – egyedi azonosítóval rendelkeznek az EOS mainnet-en.

Ezt a hozzáférést alapvetően vásásrolni kell. Igen pontosan, ez így nem ingyenes, de a költsége igen kicsi. Cryptoval fizetve a bejegyzés írásakor kb. 6 usd. Azonban a jó hír az, ha az ember ismer valakit, aki már rendelkezik ilyen hozzáféréssel, az EOS mainnet-en létrehozhat neki alapvetően ingyen. Az EOS mainnet hozzáférések generálására már szolgáltatói iparág is létrejött, van pár megbízható szolgáltató, akiktől lehet vásárolni jelképes összegért hozzáférést.

A hozzáférés a láncon explorer segítségével konkrétan így néz ki:
https://bloks.io/account/efraimeosdev

Ez az én fejlesztőként használt hozzáférésem, tárcám. Minden hozzáféréshez 2-2 kulcspár tartozik, ezekkel tud a tulajdonos további címeket, hozzáféréseket generálni, a tárcát importálni. Felhasználóként, legyen az akár befektető stb., elég is ennyi. Fejlesztőnek azonban például egy smartcontrac-t mainnet-en publikálásához további RAM-ot kell vásárolni, de erről majd a későbbiekben…
A későbbiekben szót fogok ejteni még a nodeos-ról, a keosd-ről, a cleos-ról illetve hogy hozzunk létre endpoint-ot, valamint smartcontrac-tokat.

Előzetesen ennyit szerettem volna írni az EOS-ról, és ennyivel nem is tudok válaszolni a címben szereplő két kérdésre teljesen, hiszen az EOS egy komoly vállalati architektúra, ami ezernyi dologra jó. Azt viszont biztosan tudom, hogy számomra elsőként a Charity Alfa market rendszerében smart contract-jai miatt jól fog jönni!